Szent György-nap (május 6.)

A keleti egyházban Szent György Demeterrel, Prokópiosszal és Theodórosszal együtt a nagy katonaszentek közé tartozik. Őket gyakran a „nagyvértanúk” névvel illetik, és teljes katonai díszben ábrázolják. György volt közülük a zászlótartó, és ebben a minőségben kiemelkedő helye van köztük.
Szent György nagyvértanú a Kis-ázsiai Kappodokiában született. Iskoláztatása az adott korban kiválónak minősült, és alig 20 évesen más már magas katonai ranggal rendelkezett. Gazdag keresztény szülők gyermekeként a Krisztus-hit elkötelezett hívévé válik. 288-ban Jézus Krisztus követése miatt megkínozták, majd lefejezték. A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni.

Szent György-nap az egyik legnagyobb tavaszi ünnep, amely egybeesik a természet kivirágzásával. A nép az évet két ciklusra bontja: Szent György-naptól Demeter-napig tart a nyári ciklus, és Demeter-naptól Szent György-napig a téli ciklus. Szent György-naptól kezdődik az új állattartási év, a fejés, a bárányvágás, a munkaszerződések megújítása.
Szent Györgyöt a bolgárok a juhpásztorok és nyájak védőszentjének tartják. Ezen a napon a házakat és a gazdaságokat zöld koszorúkkal díszítik fel, kígyózik a horó körtánc, lengenek a hinták. A szabadban fogyasztják a hagyományos Szent György napi ünnepi ételt a kurbánt (az első újszülött bárányból főzött húsos, sűrű leves), a pogácsát és más hagyományos ételeket.
Szent György-naphoz rengeteg szokás és szertartás kapcsolódik, amelyek mindegyikének az a célja, hogy az emberek egészségesek legyenek, az állatok szaporodjanak és sok tejet adjanak.
A szertartások központi momentuma annak a juhnak a megfejése, amely elsőként ellett abban az évben. Az állatot szederből, galagonyából, gólyaorrból, csalánból font és piros fonallal összekötött koszorúval ékesítik, és ugyanilyen koszorút tesznek az akol bejáratára is. Az első fejést egy fiatal nő végzi, az edényt, amibe a tejet fejik, piros fonallal átkötött virágcsokorral díszítik. Először a fiatal nő iszik a tejből, hogy nőstény bárányok szülessenek.

Szent György-napon készítenek először friss szirenét, amelyet nem sóznak meg, hogy ne apadjon el a juhok teje.
A fűféléknek, virágoknak és a különböző növények ágainak szintén fontos szerepük van a Szent György-napi népszokásokban, ezért az ünnep reggelén a házakat, a kerteket és a gazdasági épületeket bükkfaágakkal, virágzó almafa- és más gyümölcsfaágakkal ékesítik.

Szent György-nap tiszteletére mindenütt bárányt vágnak. A falu közös asztalhoz ül a templom udvarán vagy a falu szélén. A sült bárányon kívül külön erre a napra sütött kenyér is kerül az asztalra. A megszentelt asztalról minden asszony szétosztja, amit hozott. Az asztal körül egész nap járják a Szent György-napi horót, amelyet a legjobb juhász vagy egy állapotos asszony vezet. Mindenki megméredzkedik egy mérlegen vagy hintázik, hogy egészséges legyen.

Szent György-napi étel (kurban)
Ehhez a szokáshoz általában az elsőként született hím bárányt választják ki, amely a levágása előtt különböző szertartásokon esik keresztül. Azt tartják, hogy az áldozati bárány vére megvéd a rossztól. A falra cseppent vérből pedig a termést vagy az emberek egészségét lehet megjósolni. A Szent György-napi bárányt egyben sütik meg, egyes helyeken belsőségekkel és rizzsel megtöltve, és egy zöld ággal díszítve elviszik megszentelni a templomba.