Karácsony

A karácsonyt a bolgárok a magyarokhoz hasonlóan december 24-25-26-án ünneplik. Az ünnep náluk is a szentestével kezdődik, amelynek neve bolgárul Badni vecser vagy Malka Koleda (kiskarácsony). Ez a nap főként az ünnepi vacsorára való felkészülés jegyében telik. A gazdasszony már korán reggel elkezdi dagasztani az ünnepi kenyeret. A legöregebb férfi a családban begyújtja az ünnepi tüzet a tűzhelyben, és ráteszi az erre az alkalomra tömjénnel és mirhával megáldott fatuskót, a badniket. A tűznek egész éjjel nem szabad kialudnia, ezért valaki a családból folyamatosan őrködik felette.

A karácsony esti ünnepi asztalt földre tett szalmán terítik. Az asztal gazdagon terített, rajta 7, 9 vagy 12-féle böjti étel sorakozik – minden, ami a gazdaságban megterem. Karácsony estére hagyományosan készül főtt búza, bab, töltött káposzta és szőlőlevél, amelyek tölteléke azonban fűszerezett rizs vagy búza, esetleg szárított gyümölcsökkel keverve. Ezen kívül az asztalra kerül még minden más, ami régen a gazdaságban megtermett – fokhagyma, méz, dió, gyümölcs, bor, pálinka stb.

Miután az ünnepi asztalt tömjénnel megszentelték, eljön az ünnepi kenyér törésének az ideje, amely mindig kerek és a tetején kidomborodó szimbolikus díszítések láthatók. A kenyérbe általában egy fémpénzt sütnek, ami szerencsét és gazdagságot hoz annak, akinek a darabjába került. Az első darabot az elhunytaknak szentelik, és az ikon mellé teszik, a további darabokat a családtagok és a háziállatok kapják. A vacsora alatt nem szabad felállni az asztaltól. A végén a család együtt áll fel az asztaltól, hogy jó termést hozzon a gabona. Az asztalt nem szedik le, mert a hiedelem szerint a halottak eljönnek vacsorázni és gondoskodni fognak az élők szerencséjéről. Éjfélkor indulnak a karácsonyköszöntők, a koledarok.

A karácsonyköszöntők már Ignát-napkor megválasztják a vezetőjüket és csoportokba szerveződnek. Egy-egy csoport 10-15 fiatal legényből, vőlegényből és nemrég házasodott férfiból áll. A csoportban vannak kislányok is, akik általában a előremennek, és szólnak a háziaknak a csoport érkezéséről.

A koledarok ünnepi népviseletben járják a házakat, kucsmájukon speciális díszítés látható. Éjféltől reggelig járják a házakat, útközben, a házak előtt és bent karácsonyi köszöntő énekeket énekelnek, amelyekkel főképp családi boldogságot és a gazdaságban termékeny évet kívánnak. A háziak az erre az alkalomra sütött cipóval, pénzzel, hússal, szalonnával, babbal, liszttel, borral stb. ajándékozzák meg őket.

A karácsonyköszöntés közös evés-ivással ér véget, amelyre a házas férfiakat is meghívják. A megmaradt élelmiszereket utána eladják, és a pénzt a szegényeknek, a templomnak, az iskolának vagy a művelődési háznak adják.