Borisz nevrokopi metropolita mellszobra

 

Borisz nevrokopi metropolita (világi nevén Vangel Szimov Razumov) 1888. november 8-án, Szent Demeter napján született a Reszen környéki Gjavato faluban (Bitolja megye). Az edirnei gimnázium és az Isztambuli Papi Szeminárium elvégzése után 1915-ben az Osztrák-Magyar Monarchia csernovici (ma: Ukrajna) teológiai fakultásán a filozófiatudomány doktoraként diplomázik. Jeromonachusi méltóságra való felszentelése utáni első missziója Budapestre vezényli őt. Itt ellátja a budapesti bolgár kolónia lelki gondozását, és az 1916-ban létrehozott egyházközség döntő szerepet játszik a bolgár iskola 1918-ban történt létrehozásában. Miután hazatér Bulgáriába, Borisz archimandrita a Szófiai Papi Szeminárium rektora és a Szent Alekszandar Nevszki székesegyház elöljárója lesz. 1932-ben azzal a történelmi küldetéssel bízzák meg, hogy Konstantinápollyal ismertesse el a bolgár egyházat. A tárgyalások 1945. február 22-én sikeresen fejeződnek be.

1935-ben megválasztják a nevrokopi egyházmegye metropolitájává, ahol élete végéig marad. Születésnapján, 1948. november 8-án hal mártírhalált, miután szent liturgiát celebrál Kolarovo faluban, a Szent Dimiter templom felszentelésén. A papi méltóságától megfosztott Ilija Sztamenov és egyben kommunista ügynök gyilkolja meg. A gyilkosság a kommunista rezsim részéről a Bolgár Ortodox Egyházra való nyomásgyakorlás része, és célja a megmaradt érsekek megfélemlítése is. Borisz metropolitát hatalmas műveltsége, valamint az ateizmus és a kommunista ideológia elleni fáradhatatlan harca miatt a „Bolgár Egyház lelkiismeretének” nevezik.

A HALÁSZTELEKI BOLGÁRKERÉK

 

2007-ben a Kusev család, Ivancsik László és a Halászteleki Bolgár Önkormányzat kezdeményezésére a Halászteleki Polgármesteri Hivatal, a Bolgár Országos Önkormányzat és további bolgár önkormányzatok hozzájárulásával megépült a bolgár kertészek munkája előtt tisztelgő emlékmű. Az egész Európában egyedülálló bolgárkereket két helyi asztalosmester, Reich László és fia készítette a ljaszkoveci Kertészmúzeumban található eredeti, meglehetősen romos állapotban lévő kerék mintájára. Az öntözőkerék működőképes, és méltó emléket állít az első bolgár telepeseknek, akik a 20. sz. elején lefektették a település alapjait.

BOLGÁRKERTÉSZ-EMLÉKMŰ A BOSNYÁK TÉREN

 

2014-ben, a Magyarországi Bolgárok Egyesülete 100 éves jubileuma alkalmából a magyarországi bol­gárok a Bosnyák téren felállították a bolgárkertész-emlékművet és ivókutat. Nem véletlenül választot­ták ezt a helyet. A 90-es évek elejéig itt működött a nagybani piac, ahol a magyarországi bolgár kertészek értékesítették áruikat. Ők voltak azok, akik kitapos­ták az ösvényt, melyen ma is járunk, és akik mindig büszkén vallották, hogy bolgárok maradtak az or­szágban, melyet második otthonuknak választottak. Az emlékmű nem csupán a múltat jelképezi, hanem közösségünk összetartását is.

Az emlékkút a Bolgár Országos Önkormányzat és a Zuglói Bolgár Önkormányzat kezdeményezésére épült, és Kozsuharov Ognyan Magyarországon élő bolgár szobrászművész munkája.

DUNYOV ISTVÁN EMLÉKMŰVE

 

2017-ben a XIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkor­mányzat kezdeményezésére átadták Dunyov István ezredes mellszobrát a XIII. kerületben. Az emlék­mű Kozsuharov Ognyan szobrászművész alkotása. Dunyov István élete származástól, helytől és időtől függetlenül ma is példaként szolgálhat. Több nemzet vallja saját hősének, és joggal büszke rá. Bolgárnak

született, harcolt Magyarország szabadságáért és füg­getlenségéért, vérét hullatta Olaszországért.

BOLGÁRKERTÉSZ-EMLÉKMŰ FELSŐZSOLCÁN

 

A griffmadaras emlékmű a magyar és a bolgár nép közös őstörténeti gyökereit idézi meg, valamint emléket állít a 20. század első harmadától itt élő és dolgozó bolgár kertészeknek. Azoknak a férfiaknak és családoknak, akik megteremtették a magasabb rendű, termelékeny árasztásos öntözést, az ún. „bol­gárkertészetet” Felsőzsolcán.

A szobrot Rudolf Mihály építész tervei alapján Ba­logh Zsófia szobrászművész készítette el, a talapzat és az oszlop Kovács István miskolci kőfaragó mester munkája.

Az emlékmű Bulgáriából származó vracai kőbőlkészült.

A RODOPEI IVÓKÚT KISPESTEN

 

A rodopei kutat és a Bolgár Rózsakertet 2016-ban ala­kították ki az Eötvös utcában az egykori szabadtéri kisszínpad helyén. Az emlékműegyüttes Szmoljan és Kispest összefogásából született, amely méltó jelképe a két testvérváros barátságának és kapcso­latainak, a kispesti bolgár közösségnek, valamint az egykor itt tevékenykedő bolgár kertészeknek.

BOLGÁR IVÓKÚT SOROKSÁRON

 

Az ivókutat 2017-ben a Soroksári Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat építtette, Soroksár és Tvardica bolgár város testvérvárosi kapcsolataink 10 éves jubileuma alkalmából. Az ivókút Kozsuharov Ognyan szob­rászművész alkotása, amely a bolgár kertészeknek állít emléket. Megépítését Soroksár Önkormányzata támogatta.

BOLGÁR IVÓKÚT SZIGETSZENTMIKLÓSON

 

2018-ban a magyar-bolgár barátság napja alkalmá­ból ivókutat szenteltek fel Szigetszentmiklóson, az egyik legnagyobb múltú bolgár közösséggel rendel­kező magyar településen. Az emlékmű, melynek célja a bolgár kertészek emlékének megörökítése, Sziget­szentmiklós Önkormányzata, a Szigetszentmiklósi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat és a Bolgár Orszá­gos Önkormányzat együttműködésével valósult meg. A helyi bolgár önkormányzat kezdeményezésére pe­dig Szigetszentmiklós egyik utcája a Bolgárkertész utca nevet viseli.