Ünnepek

  • Vízkereszt

    Vízkereszt, Jordan-nap (január 6.) A mi urunk Jézus Krisztus megkeresztelése. (Vízkereszt, Epifánia, Theofánia.) Közvetlenül nyilvános tanításának megkezdése előtt, Jézus a Jordán folyónál keresztelő Jánoshoz ment, aki Őt akkor megkeresztelte.

  • Iván-nap

    Iván-nap (január 7.) Vízkereszt másodnapja. Keresztelő Szent János főünnepe. János az Abia rendjéből való Zakariás papnak és feleségének, Erzsébetnek volt a fia. Életének legjelentősebb cselekedete: Jézus Krisztus megkeresztelése.

  • Bábanap

    Bábanap (január 8.) A bábanap az egyik nagy női ünnep, amely a bábáknak – a szülésnél segítő asszonyoknak, valamint a szülésen átesett fiatal asszonyoknak az ünnepe. Az ünnephez kapcsolódó szertartásokban azon idős asszonyok irántii tisztelet fejeződik ki, akik a szülő nők felett „bábáskodtak”.

  • Trifon Zarazan

    Szt. Trifon vértanú napja (február 1.) Lampaszkosz frígiai városban született szegény sorsú szülőktől. Ifjú korában libapásztor is volt. Isteni kegyelemtől eltelve, elnyerte a gyógyítás adományát, és meggyógyította III. Gordiánosz császár (238-244) démonoktól gyötört lányát is.

  • Baba Márta - Mártenica

    Baba Márta - Mártenica. Március elseje a bolgárok számára a tavasz kezdetét jelenti. Ezen a napon a rokonok, barátok és ismerősök régi hagyomány szerint piros és fehér fonalból készült martenicát ajándékoznak egymásnak.

  • Húsvét

    Bolgár húsvét. Az ortodoxia számára a Húsvét a legnagyobb ünnep: Krisztus feltámadása az ünnepek ünnepe, az ünnepélyesség tetőpontja.

  • Szent György-nap

    Szent György-nap (május 6.) A keleti egyházban Szent György Demeterrel, Prokópiosszal és Theodórosszal együtt a nagy katonaszentek közé tartozik. Őket gyakran a „nagyvértanúk” névvel illetik, és teljes katonai díszben ábrázolják. György volt közülük a zászlótartó, és ebben a minőségben kiemelkedő helye van köztük.

  • A szláv írásbeliség és a bolgár kultúra napja

    A szláv írásbeliség és a bolgár kultúra napja. Május 24-e olyan ünnep, amilyen egyetlen másik nemzetnek sincs a világon – az írásbeliség, az oktatás és a kultúra ünnepe.

  • Bolgár-Magyar Barátság Napja

    2016-ban Varga Szimeon, a magyar Országgyűlés bolgár nemzetiségi szószólója kezdeményezésére a bolgár és a magyar parlament október 19-ét a ma­gyar-bolgár barátság napjává nyilvánította. A memorandumba foglalt indoklásban szerepel az a tény is, hogy október 19-e az ortodox egyház szent­je, Csodatevő Rilai Szent János ünnepe, aki mindkét ország történetéhez kapcsolódik.

  • Demeter-nap

    Demeter-nap - Szaloniki Szent Demeter vértanú, az ortodox egyház egyik legtiszteltebb szentje. A keresztényüldöző Maximianus keletrómai társcsászár parancsára halt vértanúhalált Thesszaloniké városában, amelynek védőszentje lett.