Bolgár ivókút Rákoskerten

2024. március 3-án új bolgár ivókutat lepleztünk le és szenteltünk fel a rákoskerti Schell Gyuláné téren, mely a helyi bolgár önkormányzat elnöki tisztét hosszú évekig betöltő Fráter Violetta kezdeményezésére épült. Az ivókút Bedey Gábor kőfaragó művész munkája.

Méltó emlék a bolgár közösséget is támogató utolsó földbirtokos asszonynak Felsőzsolcán

Húszéves jubileumát ünnepli idén Felsőzsolca Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzata, ám a bolgárok jelenléte a településen több mint százéves múltra tekint vissza. Közép-Európában elsőként itt állítottak szobrot az öntözéses zöldségtermesztést meghonosító bolgárkertészek emlékére és testvérvárosi kapcsolatot létesítettek Draganovóval is.

2022. szeptember 23-án a település utolsó földbirtokosának, a helyiek által csak Méltóasszonyként emlegetett Bárczay Ferencné, született Szathmáry Király Idának állított emlékművet a helyi bolgár közösség. Hiszen a Felsőzsolcára, a Sajó folyó partjára érkező bolgárok tőle béreltek földterületeket. Tőle származik a „tündérkertek” kifejezés, amit a virágzó bolgárkertészeteket látva mondott. A második világháború utáni államosításban mindenét, így a kastélyát is elvették. Soha többet nem tért vissza Felsőzsolcára. Az épületben az 1950-es évektől iskola működött, majd a rendszerváltást követően a helyi kulturális élet központja lett. A kastély épületét az ezredfordulón felújították, belső tereit átépítették. 2001-től a város kulturális tevékenységeinek ad helyet, idén pedig energetikai felújításon esett át. Nyílászárókat cseréltek és külső szigetelést kapott az 1700-as évek óta fennálló Bárczay-kastély. Felsőzsolca Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzata Major Ádámné elnök asszony kezdeményezésére vracai kőből készíttetett domborművet a kastély utolsó lakójának, Szathmáry Király Idának. Gávavencsellőn a Nyírmárvány Kft. ajándékba adta az alapanyagot a szerencsi Szabó Sándor szobrásznak, aki egy év alatt készítette el egy fotó alapján a domborművet. A helyi lokálpatrióták szervezésében a katolikus iskola igazgatója Putz József magyar-történelem szakos tanár kezdeményezésére az emlékmű felavatásán a Bárczay és a Szathmáry családok leszármazottjai is részt vettek. Az ország minden pontjáról érkezett családtagok közül többen még emlékeztek Szathmáry Király Idára. Az emlékmű előtt meghatottan beszélt nagymamájáról Bárczay András, aki elmondta, hogy nagyon hálás a bolgár közösségnek a méltó megemlékezésért. A város polgármestere, Szarka Tamás az avatóünnepségen elmondta, hogy a kastély fontos öröksége a városnak, akárcsak a bolgár kertészek és leszármazottjaik kultúrateremtő és -ápoló tevékenysége.

Németh Csaba

Bolgár ivókút avatása Csókakőn

2022. május 19-én Kecskeméten Bocskov Jordánt ünnepélyesen kinevezték tiszteletbeli konzullá, aki Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyéért felel.  Alig két nappal később egy bolgár ivókutat avattak fel Csókakőn.

Az újonnan kinevezett tiszteletbeli konzul fontos kezdeményezése volt a bolgár ivókút felavatása Csókakő községben május 21-én. A kutat Bocskov Péter és Bocskov Jordán építette a Magyar-Bolgár Kereskedelmi Kamara és Csókakő Önkormányzatának támogatásával a magyarországi bolgár kertészek és különösen a Draganovo községből érkezett kertészek tiszteletére. Maga az ivókút az ún. Jordán Parkerdő mellett helyezkedik el és külön története van: „Nagynéném, dr. Dorita Jordanova Bocskova jogász, könyvvizsgáló, főiskolai tanár Székesfehérváron élt, ahol nagyapám, Bocskov Nikolov Jordán 50 hektáron kertészkedett. Néném nyugdíjas korára Csókakőre költözött, a nagyvárosi zaj elől megtalálva a nyugalmat. A rendszerváltás után az államosított földek és egyéb családi ingatlanok után kapott kárpótlá- si jegyekből megvásárolta a 12 hektár területű három évszázados tölgyes erdőt, és hogy megmentse az erdőirtástól, Csókakő önkormányzatnak adományozta. Apja tiszteletére a parkerdőt Jordán Parkerdőnek nevezte el”– magyarázta Bocskov Jordán. 

Bolgár ivókút Óbudán

„A szél elsöpri nyomainkat – előbb a szenvedélyek nyelnek el, majd az idő. E kút azért épült, mert a kő tartósabb, mint mi vagyunk, a víz pedig örök.”

Egy, az Etari Etnográfiai Komplexumban őrzött kőlapra vésett felirat

2021. május 29-én a Heltai Jenő utcában a III. Kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére épült ivókutat szentelték fel. A tervezés Kozsuharov Ognjan szobrászművész munkája. A kút a bolgár kertészeknek állít emléket, akik egy részének neve magán a kút emléktábláján is olvasható.

Borisz nevrokopi metropolita mellszobra

Borisz nevrokopi metropolita (világi nevén Vangel Szimov Razumov) 1888. november 8-án, Szent Demeter napján született a Reszen környéki Gjavato faluban (Bitolja megye). Az edirnei gimnázium és az Isztambuli Papi Szeminárium elvégzése után 1915-ben az Osztrák-Magyar Monarchia csernovici (ma: Ukrajna) teológiai fakultásán a filozófiatudomány doktoraként diplomázik. Jeromonachusi méltóságra való felszentelése utáni első missziója Budapestre vezényli őt. Itt ellátja a budapesti bolgár kolónia lelki gondozását, és az 1916-ban létrehozott egyházközség döntő szerepet játszik a bolgár iskola 1918-ban történt létrehozásában. Miután hazatér Bulgáriába, Borisz archimandrita a Szófiai Papi Szeminárium rektora és a Szent Alekszandar Nevszki székesegyház elöljárója lesz. 1932-ben azzal a történelmi küldetéssel bízzák meg, hogy Konstantinápollyal ismertesse el a bolgár egyházat. A tárgyalások 1945. február 22-én sikeresen fejeződnek be.

1935-ben megválasztják a nevrokopi egyházmegye metropolitájává, ahol élete végéig marad. Születésnapján, 1948. november 8-án hal mártírhalált, miután szent liturgiát celebrál Kolarovo faluban, a Szent Dimiter templom felszentelésén. A papi méltóságától megfosztott Ilija Sztamenov és egyben kommunista ügynök gyilkolja meg. A gyilkosság a kommunista rezsim részéről a Bolgár Ortodox Egyházra való nyomásgyakorlás része, és célja a megmaradt érsekek megfélemlítése is. Borisz metropolitát hatalmas műveltsége, valamint az ateizmus és a kommunista ideológia elleni fáradhatatlan harca miatt a „Bolgár Egyház lelkiismeretének” nevezik.

2020. október 19.

Dunaharaszti – Bolgárkertészek kútja

A Bolgárkertészek kútját Dunaharasztiban 2020. szeptember 18-án avattuk fel, amely a városban egykor és jelenleg élő bolgár kertészek és családjaik tiszteletére készült. Az ivókutat Bajcsev Péter, a Dunaharaszti Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke álmodta meg, ötletét Kozsuharov Ognyan szobrászművész valósította meg. A bolgár emlékkút Dunaharaszti Város Önkormányzata, a Bolgár Országos Önkormányzat és a Dunaharaszti Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával készült.

DUNYOV ISTVÁN EMLÉKMŰVE

2017-ben a XIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkor­mányzat kezdeményezésére átadták Dunyov István ezredes mellszobrát a XIII. kerületben. Az emlék­mű Kozsuharov Ognyan szobrászművész alkotása. Dunyov István élete származástól, helytől és időtől függetlenül ma is példaként szolgálhat. Több nemzet vallja saját hősének, és joggal büszke rá. Bolgárnak

született, harcolt Magyarország szabadságáért és füg­getlenségéért, vérét hullatta Olaszországért.

BOLGÁRKERTÉSZ-EMLÉKMŰ A BOSNYÁK TÉREN

2014-ben, a Magyarországi Bolgárok Egyesülete 100 éves jubileuma alkalmából a magyarországi bol­gárok a Bosnyák téren felállították a bolgárkertész-emlékművet és ivókutat. Nem véletlenül választot­ták ezt a helyet. A 90-es évek elejéig itt működött a nagybani piac, ahol a magyarországi bolgár kertészek értékesítették áruikat. Ők voltak azok, akik kitapos­ták az ösvényt, melyen ma is járunk, és akik mindig büszkén vallották, hogy bolgárok maradtak az or­szágban, melyet második otthonuknak választottak. Az emlékmű nem csupán a múltat jelképezi, hanem közösségünk összetartását is.

Az emlékkút a Bolgár Országos Önkormányzat és a Zuglói Bolgár Önkormányzat kezdeményezésére épült, és Kozsuharov Ognyan Magyarországon élő bolgár szobrászművész munkája.

A HALÁSZTELEKI BOLGÁRKERÉK

2007-ben a Kusev család, Ivancsik László és a Halászteleki Bolgár Önkormányzat kezdeményezésére a Halászteleki Polgármesteri Hivatal, a Bolgár Országos Önkormányzat és további bolgár önkormányzatok hozzájárulásával megépült a bolgár kertészek munkája előtt tisztelgő emlékmű. Az egész Európában egyedülálló bolgárkereket két helyi asztalosmester, Reich László és fia készítette a ljaszkoveci Kertészmúzeumban található eredeti, meglehetősen romos állapotban lévő kerék mintájára. Az öntözőkerék működőképes, és méltó emléket állít az első bolgár telepeseknek, akik a 20. sz. elején lefektették a település alapjait.

BOLGÁR IVÓKÚT SOROKSÁRON

Az ivókutat 2017-ben a Soroksári Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat építtette, Soroksár és Tvardica bolgár város testvérvárosi kapcsolataink 10 éves jubileuma alkalmából. Az ivókút Kozsuharov Ognyan szob­rászművész alkotása, amely a bolgár kertészeknek állít emléket. Megépítését Soroksár Önkormányzata támogatta.

A RODOPEI IVÓKÚT KISPESTEN

A rodopei kutat és a Bolgár Rózsakertet 2016-ban ala­kították ki az Eötvös utcában az egykori szabadtéri kisszínpad helyén. Az emlékműegyüttes Szmoljan és Kispest összefogásából született, amely méltó jelképe a két testvérváros barátságának és kapcso­latainak, a kispesti bolgár közösségnek, valamint az egykor itt tevékenykedő bolgár kertészeknek.

BOLGÁR IVÓKÚT SZIGETSZENTMIKLÓSON

2018-ban a magyar-bolgár barátság napja alkalmá­ból ivókutat szenteltek fel Szigetszentmiklóson, az egyik legnagyobb múltú bolgár közösséggel rendel­kező magyar településen. Az emlékmű, melynek célja a bolgár kertészek emlékének megörökítése, Sziget­szentmiklós Önkormányzata, a Szigetszentmiklósi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat és a Bolgár Orszá­gos Önkormányzat együttműködésével valósult meg. A helyi bolgár önkormányzat kezdeményezésére pe­dig Szigetszentmiklós egyik utcája a Bolgárkertész utca nevet viseli.

Csodatévő Rilai Szent János emléktábla - Esztergom

Október 19-e az ortodox egyház egyik szentjéhez, Bulgária védőszentjéhez, Csodatévő Rilai Szent Jánoshoz köthető, akinek a maradványait tartalmazó ereklyét III. Béla magyar király Szófia elfoglalása után Esztergomba szállíttatta.

A legenda szerint a szentet az esztergomi érsek több alkalommal, nyilvánosan is megtagadta, ami miatt megnémult, és csak azt követően nyerte vissza beszédkészségét, hogy bűnbánatot gyakorolt és megérintette a szent ereklyét. III. Béla ezt a csodát látva visszaküldte az ereklyét Bulgáriába.

2016. szeptember 19-én a magyar-bolgár barátság napja alkalmából emléktáblát avattak az Esztergomi Bazilikában, amelyet Gaál Endre nagyprépost szentelt meg.

Csodatévő Rilai Szent János emléktábla - Szófia

„A magyarországi bolgárok mindig úgy tekintettek RilaiSzent Jánosra, mint a közbenjárójukra, és nem véletlen, hogy a pécsi Bolgár Pravoszláv Kápolna is az ő nevét viseli. Szent Cirillel és Szent Metóddal, – a budapesti templomunk névadóival közösen, RilaiSzent János is támogatta a magyarországi bolgárokat, és most is az ő jelenléte kísérte végig közösségünket ezen a zarándokúton is.” – mondta Atanaszij archimandrita, a Szent Cirill és Szent Metód Pravoszláv templom elöljárója.

2017. október 20-án Bulgária egyik legrégebb óta működő templomában, a Szent Szófia bazilikában avatták fel a magyar-bolgár barátság emléktábláját.

A kétnyelvű emléktábla Kozsuharov Ognjan, Magyarországon élő bolgár szobrászművész alkotása, amelyen Csodatévő Rilai Szent János arcképe látható. 

BOLGÁRKERTÉSZ-EMLÉKMŰ FELSŐZSOLCÁN

A griffmadaras emlékmű a magyar és a bolgár nép közös őstörténeti gyökereit idézi meg, valamint emléket állít a 20. század első harmadától itt élő és dolgozó bolgár kertészeknek. Azoknak a férfiaknak és családoknak, akik megteremtették a magasabb rendű, termelékeny árasztásos öntözést, az ún. „bol­gárkertészetet” Felsőzsolcán.

A szobrot Rudolf Mihály építész tervei alapján Ba­logh Zsófia szobrászművész készítette el, a talapzat és az oszlop Kovács István miskolci kőfaragó mester munkája.

Az emlékmű Bulgáriából származó vracai kőbőlkészült.

2004.